Így folyik ki a méz a pergetőből, majd szűrve kerül egy hordóba.
Ilyenek a félkeretek amit először fedelezünk, ha szükséges, majd utána kipörgetünk.
 |
 |
Jól látható a már méhek által fedett rész, valamint a méz csillogása a fedetlen sejtekben.
 |
 |
Ilyen sebesség szükséges ahhoz, hogy a keretekből kifolyjon a méz. Egy akkumlátorról nyerünk megfelelő elektromos energiát a működtetéséhez.
A méhészet közelében fedeztük fel ezt a rajt. Látható, hogy milyen egység alakul ki a méhek között mikor rajzáskor kirepülnek a kaptárból, majd összekapaszkodva lógnak egy fáról lefelé. Legbelül a raj biztonságában bújik meg az anyakirálynő.
Méhraj képek:
 |
 |
A méhek miután kifejlődtek a sejtben kirágják magukat, kimásznak és már el is kezdik tevékenységüket. Az alábbi videóban látható a pillanat:
A fedett sejtekben még várakoznak a testvérek. A keret szélénél egy nagyobb sejtben egy here várakozik a születésére.
Csak Magyarországon 700-750-re tehető a vadon élő méhfajok száma, a világban húszezernél is nagyobb ez a szám.
Kaptárnyílásnál..
A méhek gyakorlatilag a világon mindenütt elterjedtek.
Legfontosabb tulajdonságuk, mely a többi hártyásszárnyú rovartól elkülöníti őket az, hogy nektárral és virágporral táplálkoznak, méghozzá nem csak a kifejlett állatok, hanem a lárvák is.
A pollent gyűjteni és szállítani tudják, általában a testfelületükön (a dús szőrzet ennek kapcsán alakult ki náluk).
A testszőrzetükön nagy mennyiségben tapad meg a pollen, így válhattak leghatékonyabb megporzókká, hiszen így virágról-virágra szállva könnyen átvihetik a virágport egyik növényegyedről a másikra.
A méhkirálynő udvaroncaival..
Fontos tudni azt, hogy a méhek megporzó tevékenységükkel még sokkal nagyobb gazdasági hasznot hajtanak, mint amit a méz és egyéb méhészeti termékek létrehozása jelent. Ennek a tevékenységnek a nagyobb részét pedig elsősorban nem a házi méh, hanem a vadméhek végzik.